Hírek - Lakást vennél? - Ezt az ábrát mindenképp látnod kell

Az idei év első három negyedévében a NAV-hoz beérkezett és az OTP Jelzálogbank által feldolgozott forgalmi adatok, országos átlagban 14 százalék körüli szűk éves áremelkedést mutatnak. A tavalyi egységes drágulással szemben ugyanakkor most differenciált változások tapasztalhatók. Míg a fővárosi értéknövekedés 19 százalék körül alakul, a megyei jogú városokban 9 százalék, a kisebb városokban 1 százalék ugyanez az arány. Községekben viszont 15 százalékos árcsökkenés volt mérhető.
 

Értéknövekedés a lakótelepeken


Az elmúlt években a legnagyobb arányú értéknövekedés a lakótelepi lakásoknál ment végbe. Mára az eladott lakótelepi lakások országos átlagára meghaladja a 200 ezer forintot négyzetméterenként. A lakások átlagosan 14-15 százalékos drágulása mellett ugyanakkor az önálló házak 11 százalékos értékvesztést könyvelhetnek el idén. Ennek fő oka, hogy ezek az ingatlanok kiesnek a befektetői célpontok közül, nagy részük az amúgy is csekélyebb forgalmú vidéki településeken található, illetve a válság végére - például Pest megye esetében - túlkínálat alakult ki piacukon.

Csak két megyében csökkentek az árak


A tizenkilenc megye közül csak Nógrádban és Somogyban csökkent az eladott lakóingatlanok átlagára idén. Nógrádban ez már hagyományos, és a csekély kereslet számlájára írható, míg Somogyban a korábbi magas árakból volt lehetőség áresésre.

Lakást vennél? - Ezt az ábrát mindenképp látnod kell

15 százalék feletti drágulás Budapest mellett még Hajdú-Bihar és Bács-Kiskun megyére jellemző, illetve a vidéki dobogós Komárom-Esztergom megyére. A megyék árváltozására általában nagy hatással van a forgalom nagy részét adó megyeszékhelyek piaci mozgása. Ennek megfelelően nagyvárosaink között tavalyhoz képest a legnagyobb mértékben Kecskemét drágult (17 százalék), majd ebben a rangsorban Tatabánya (16 százalék), valamint Székesfehérvár és Debrecen (15 százalék) követi a Bács-Kiskun megyei várost.

Lakást vennél? - Ezt az ábrát mindenképp látnod kell

 

Ennyiért juthatunk lakáshoz


Az átlagár ranglistában Budapest 358 ezer forintos átlag négyzetméterára után Győr-Moson-Sopron a legdrágább, 246 ezer forintos fajlagos átlagárral. A 200 ezres limitet még Hajdú-Bihar és Pest megye haladja meg. A legolcsóbb hagyományosan Nógrád megye, 70 ezer forint alatti négyzetméterenkénti árszinttel. Az eladott ingatlanok országos átlagára az év első három negyedévében 260 ezer forint volt négyzetméterenként.

Lakást vennél? - Ezt az ábrát mindenképp látnod kell

Az eladott lakóingatlanok átlagára mindössze 24 járásban csökkent. Budapesten egy kerület sem tartozik ide, de Pest megyében és a Dunántúlon együttvéve is csak tíz járás szerepel ezen a listán. A többi ilyen területi egység az ország keleti részében található.

Győr a legdrágább megyeszékhely


2016-ban továbbra is Győr a legdrágább megyeszékhely 253 ezer forintos átlag négyzetméterárral, amivel a nyugati megyeszékhely több pesti kerületet is megelőz. A kétszázezres limitet még Debrecen, illetve 2015 után további két város, Kecskemét és Székesfehérvár is átlépi. Salgótarján, Miskolc és Szolnok hagyományosan a legolcsóbbak, Nógrád megye székhelye az egyetlen, ahol az eladott lakások átlagos négyzetméterára nem éri el a 100 ezer forintot sem.

Lakást vennél? - Ezt az ábrát mindenképp látnod kell

A budapesti kerületek közül a befektetők számára is vonzó kerületek (V., VI., VII., VIII., IX., XIII.) drágultak legjobban idén. Kiemelkedik a VII. kerület, ahol szűk egy év alatt 33 százalékos volt az árnövekedés. Ha mélyebbre ásunk az adatokban, akkor hosszabb távon és országos szinten is itt kell keresnünk a rekordot: a 2013-as mélypontról 2016 első feléig az 50 négyzetméter alatti VII. kerületi és az 50-75 négyzetméter közötti V. kerületi lakások egyaránt 85 százalékkal drágultak.

Lakást vennél? - Ezt az ábrát mindenképp látnod kell

Nem meglepő a kisebb lakások jelentősebb értéknövekedése. Ezek egyrészt saját használatra is keresettek, másrészt a befektetési célú vásárlások fő fókuszát adják. Csökkenő árú kerület - a tavalyi évhez hasonlóan - idén sincs, míg a VII. kerület központi része egy év alatt 50 százalékkal drágult.

A nagyrészt a turisztikai célú, rövid távú lakáskiadás - Airbnb - hihetetlen népszerűségét követő befektetői roham is szerepet játszott abban, hogy az V. kerület lakásai 22 százalékkal drágultak, megközelítve a 600 ezer forintos négyzetméterár szintet. Ehhez képest a második legdrágább II. kerület átlagára még hajszállal 480 ezer forintos négyzetméterár alatt marad. A 400 ezres szint fölé még az I., XII., VI., XI. és XIII. kerületek jutottak. Az egységes áremelkedés hatására idén már csak egyetlen kerület, a XXIII. marad valamivel a 200 ezres limit alatt. Irányítószámokat vizsgálva, az V. kerület hat körzetéből öt az árrangsor legelején áll, legdrágább a 1051-es irányítószám 681 ezer forintos átlagos négyzetméterárral.

Lakást vennél? - Ezt az ábrát mindenképp látnod kell

 

Mi várható jövőre?


A kedvező makrogazdasági folyamatok miatt országos léptékben a következő években sincs okunk piaci visszaesést feltételezni, ami egyelőre kiolthatja a negatív demográfiai folyamatok hatását is. Mind a hitelfelvételt, mind a befektetési célú vásárlást az alacsony kamatszint is támogatja, ebben egyelőre szintén nem várható változás, sőt a reálkamatok tovább csökkenhetnek. Hazánkban a lakossági hitelfelvétel csak most fordult át pozitív tartományba, és a háztartások eladósodottsága régiós összevetésben még mindig nagyon alacsony.

A nominális árszint történelmi rekordot döntve már meghaladja a 2008-as árcsúcsot, sőt reálértékben Budapest is meglépte ezt a szintet. Az országos reálár-szint ugyanakkor még bő 10 százalékkal a 2008-as alatt van.

A tavalyi 134 ezer után az idei lakóingatlan-forgalom elérheti a 2008-as piacot idéző 150 ezres szintet. A kereslet nagyobb hányada irányul új lakások felé, ugyanakkor ez a használt lakás tranzakciókat is pozitívan befolyásolja. A befektetési célú vásárlók mellett megjelentek azok is, akik a válság miatt halasztották eddig vásárlásaikat. Mivel jelenlegi ismereteink szerint nincs okunk a piac lassulását feltételezni, és mivel az újlakás-piacon 2019 végéig biztosan marad az alacsony áfakulcs, a következő években a forgalom a válság előtti néhány év átlagának tekinthető 170-190 ezres szintre állhat be.

Az idei év első tíz hónapjában az OTP Jelzálogbank adatbázisa szerint csak Budapesten 280 új lakásprojekt indult el, ami összesen 9 ezer lakás felépítését jelenti. Emellett közel ötezer új lakás építését jelentették be néhány éves időtávon a beruházók. Idén Budapesten 3700 társasházi lakást adhatnak át, ami háromszorosan haladja meg a tavalyi volument.

2016. December 20.

Hitelkalkulátor

Hitelösszeg(Ft):
Futamidő(hónap):
Éves kamat(%):
Havi részlet:

- forint

Személyreszabbott
ajánlatkérés