| A |
| Age |
emelõ, emelés |
| age-uke |
emelõ védés |
| Ago |
áll, allcsúcs |
| aida |
1. távolság, 2. közép |
| aikido |
A test és a szellem harmóniáján alapuló, japán önvédelmi stílus. Megalkotója: Uyeshiba Morihei |
| aisatsu |
sorakozó az üdvözléshez |
| aiuchi |
együttes találat, összetámadás |
| Arigato! |
Köszönöm! |
| ashi |
láb |
| ashi-barai |
láb-söprés |
| ashi-waza |
láb-technika |
| atama |
fej |
| atemi |
a test életpontjai |
| awase |
kettõs, egyesített |
| B |
| Banzai! |
Hurrá!, Éljen! |
| barai |
söprés, kaszálás lábbal |
| Bassai Sho, ~ Dai |
mesterkata: "Törd szét a sziklát!", "Törj be az erõdbe!" |
| bo |
bot (kb. 180cm hosszú) |
| Bodhidarma |
(Daruma Taishi, Lo han) Indiai származású buddhista pátriárka, aki a VI. századi Kínában, a Shaolin kolostorban kezdett oktatni testgyakorlatokat, valamint filozófiát. |
| bokken |
gyakorló fakard (aikido) |
| Budo |
"Harc útja", a hagyományos japán harcmûvészetek összefoglaló neve. (kendo, iaido, karatedo, aikido, judo stb.) |
| bushi |
lovag, harcos |
| Bushi-do |
szamurájok íratlan kódexe |
| C |
| Chi |
életenergia |
| chi mei |
"halálos ütés", azaz döntõ találat |
| Chintei |
mesterkata, "Kínai kéz" |
| choku-zuki |
váltott kezes egyenses ütés |
| Chuan--Fa/Chuan-Shu |
Kung-Fu régi elnevezése: "Az ököl útja" |
| chudan |
középsõ szint (nyak és öv között) |
| chusoku |
a talp ujjak alatti párna |
| D |
| dachi |
állás |
| dai |
nagy, alapvetõ |
| daimyo |
földesúr, "nagy név" |
| dan |
1. Ember 2. szint, mesterfokozat |
| do |
1.-szor, -szer, -ször, 2.tanítás, módszer, út, stb. Kínaiul: Tao |
| do-kyaku |
lépõ, mozgó láb |
| dojo |
"szentély", a "do" gyakorlásának a helye, edzõterem |
| E |
| embu-sen |
"a kata ott végzõdik, ahol elkezdõdött", a kata térbeli mozgásvonala |
| Empi |
mesterkata, "Fecske" |
| empi-uchi |
csapás könyökkel |
| empi/hiji |
könyök |
| F |
| fudao-dachi |
(sochin-dachi) = szilárd, "rendíthetetlen" állás |
| fudoshin |
"szilárd elme" |
| fuji |
szent, örökkévaló |
| fujikomi |
"taposó" rúgás |
| Fujiyama |
Japán szent hegye |
| FUNAKOSHI Gichin |
a modern Karate megalkotója (1868-1957) a karatét nem sportként, hanem mûvészetként képzelte el |
| G |
| gai wan |
külsõ felület |
| Gankaku |
mesterkata, "Daru a kiklán" |
| gedan |
öv alatti szint |
| gedan-barai |
alsó szintû söprõ védés |
| geri |
rúgás |
| gi |
budo gyakorló öltözet |
| go |
1. az ötös szám 2. erõ, keménység 3. tiszteletreméltó 4. stratégiai társasjáték |
| gohon |
ötször |
| gohon-kumite |
öt lépéses kötött küzdelem |
| Gojo-ryu |
karate stílus |
| Gojushiho Sho |
mesterkata, "54 lépés" |
| Gomen nasai! |
Bocsánat!, Elnézést! |
| guruma |
kör |
| gyaku |
ellentétes oldali |
| gyaku-ashi |
hátul lévõ láb |
| gyaku-hanmi |
45°-os féloldalsó testhelyzet ellenoldali csípõvel |
| gyaku-kaiten |
ellen forgatás (csípõ) |
| gyaku-zuki |
egyenes ökölütés a hátul lévõ láb felõli kézzel |
| H |
| hachi |
a 8-as szám |
| hachinoji dachi |
vállszélességû készenléti, " nyolcszög" állás |
| hai |
igen |
| hai wan |
hátsó felület (könyök felöli) |
| haishu |
kézhát |
| haisoku |
lábhát, lábboltozat |
| haito |
belsõ kézél |
| haiwan |
alkar külsõ része |
| Hajime! |
Kezdd el!, Rajta! |
| Hakama |
oldalt hasított, hagyományos nadrág, aikido és kendo viselete |
| hambo |
rövid bot (kb. 120cm ) |
| Hangetsu |
mesterkata |
| hangetsu-dachi |
"félhold" állás |
| hanmi |
45°-os féloldalsó testhelyzet |
| hantai |
oldalcsere, másik oldal |
| happo-kumite |
hangjelre reagáló, több ellenfeles, kötött küzdelem |
| Hara |
súlyponti közép, has. A lélek közppontjának filozófiai fogalma. A "Ki" erõkõzpontja |
| hasami-zuki /~ uchi |
kettõs, ollózó ütés |
| Heian |
1. Japán egykori fõvárosa (Kyoto) 2. Shotokan karate-do öt tanulókata neve 3. (heian) történelmi korszak Japánban |
| heiko |
párhuzamos |
| heiko-dachi |
állás párhuzamos lábfejekkel |
| heiko-zuki |
ütés két kézzel párhuzamosan |
| heisoku-dachi |
zártlábas állás |
| hidari |
bal, baloldali |
| hiji / empi |
könyök |
| hiki-ashi |
láb behúzás, visszarántás |
| hiki-te |
kéz behúzás, visszarántás |
| hiki0 |
húzni |
| hiragana |
kiejtés szerinti japán írásmód |
| hiraken |
ököl elsõ ujjizülete, ütõfelület |
| hitosashi~ |
mutatóujj |
| hiza |
térd |
| hiza-geri |
térddel történõ rúgás |
| hiza-uke |
térddel történõ védés |
| Hokkaido |
Japán északi fõszigete |
| Honshu |
Japán középsõ fõszigete |
| hyoshi |
ritmus, idõzítés |
| I |
| iaido / iai-jutsu |
kardkirántás mûvészete |
| ibuki |
légzési technika |
| ichi |
az 1-es szám |
| ichi-byoshi |
"egy lélegzet, egy akció" elve: technika és légzés összpontosítása |
| iie |
nem |
| ikebana |
virágrensezés mûvészete |
| ikken hissatsu |
"megölni egy ütéssel" elve |
| ippon |
egy találat, "egy lehetõség" elve |
| ippon ken |
mutatóujj elsõ izülete, ütõfelület |
| ippon-kumite |
egy lépéses kötött gyakorlóküzdelem |
| Isshin-ryu |
modern karate stílus |
| Itosu Yasutsune |
okinawai harcmûvészet kiemelkedõ alakja, Matsumura mester tanítványa. Funakoshi és Mabuni mesterek tanítója. |
| J |
| Jeet Kune-do |
Bruce Lee által fejlesztett harcmûvészet |
| jiku-ashi |
tartó láb |
| jion |
szentély, templom |
| Jion |
mesterkata |
| jissien-kumite |
valódi élethalálharc |
| jitsu / jutsu |
mûvészet (fizikai, testi) |
| Jitte |
mesterkata, "Tíz kéz" |
| jiyu |
laza, szabad |
| jiyu-kamae |
küzdõ kéztartás |
| jiyu-kumite |
gyakorló szabad küzdelem |
| JKA |
Japan Karate Association (angol), Nihon Karate Renmei (japán), Japán Karate Szövetség (magyar) |
| jo |
1. magas 2. rövid bot (kb. 120cm) |
| jodan |
felsõ szint, a fej magasságában |
| ju |
a 10-es szám |
| Judo |
"Lágy mûvészet", modern japán küzdõsport. Megalkotója Jogoro Kano |
| juji |
kereszt, keresztezõ |
| juji-uke |
keresztezõ védés két kézzel |
| K |
| kabuki |
hagyományos japán színjátszás |
| kaege |
emelõ, felcsapó rúgás |
| kaeshi |
forsított, megcserélt, ellen- |
| kaeshi-kumite |
elõre-hátra lépéses gyakorló küzdelem |
| kagi-zuki |
"kampó" ütés |
| kai |
1. szövetség 2. találkozás |
| kaite |
forgó, körkörös |
| kakae-ashi |
felrántott láb |
| kakato |
sarok, a lábfej része |
| kake |
kampó, kereszt |
| kake-dachi (kosa-dachi) |
kereszt állás |
| kakiwake-uke |
"nyitó", kiszorító védés |
| kakuto |
csukló felsõ része, ütõfelület |
| kamae |
pozíció, állás, tartás |
| Kamae-te! |
Vedd fel a kijelölt pozíciót! |
| kami |
1. felül, felsõ 2. shinto istenek, szellemek neve 3. papír |
| kamikaze |
"isteni szél", a II. Világháború öngyilkos japán pilótáinak neve |
| kancho |
fõpap, nagymester, igazgató |
| kanji |
kínai írásjelek |
| Kanku Sho, ~ Dai |
mesterkaták, jelentés: szerénység, alázat, tisztelet "az égre nézve" |
| Kano Jigoro |
a modern Judo megalkotója |
| kansetsu |
térdizület |
| kara-te |
"üres kéz" |
| karak |
1. üres (kínai) 2. -tól, -tõl |
| Karate-do |
okinawai eredetû japán harcmûvészet, kialakítója Funakoshi Gichin. Jelentése: "az üres kéz útja". Funakoshi mester meghatározása szerint a karate-do célja nem a gyõzelem vagy vereség eldöntése, hanem a gyakorlatok tökéletesít |
| kata |
1. váll 2. nyelvtani fogalom: kettõ közöl az egyik, pl: kata te = egyik kéz 3. formagyakorlat |
| katakana |
japán írásmód, az idegen külföldi szavak fonetikus leírása |
| katana |
õsi japán kardfajta, a szamurájok jellegzetes fegyvere |
| keiko |
edzés, gyakorlat |
| keito |
hüvejkujj elsõ izülete, ütõfelület |
| kekomi |
szúró, behatoló rúgás |
| Kempo |
kínai eredetû harcmûvészet |
| Ken |
1. ököl 2. kard |
| Kendo |
"a kard útja", a kardvívás mûvészete |
| kentsui |
"kalapácsököl", (ütõfelület) |
| keri / geri |
rúgás |
| ki |
1. fa, 2. belsõ erõ, ld. "chi" |
| kiai |
szellemi és testi erõ egyesítése, harci kiáltás |
| kiba-dachi |
"lovagló" terpeszállás |
| kihaku |
küzdõszellem, lelkierõ, "spirit" (angolul) |
| kihon |
bázisgyakorlat, alapiskola |
| kime |
testi-szellemi-akarati összpontosítás, egy pillanatba sürített energia |
| kimono |
hagyományos japán öltözék |
| kin-geri |
rúgás lágyékra |
| kiri |
vágni, hasítani |
| kiri-kaeshi |
gyors, dinamikus lábváltás |
| kizami |
elöl lévõ oldallal végrehajtott támadás, ütés vagy rúgás |
| kizami-ashi |
elöl lévõ láb |
| kizami-geri |
elülsõ rúgás |
| kizami-zuki |
elülsõ ütés, "szúró ütés" |
| Kobudo |
õsi japán hagyományos, fegyveres harcmûvészet (bo, tonfa, kama, nunchaku, sai) |
| kokoro / shin |
lélek, szív |
| kokutsu-dachi |
hátulsó súlypontú állás |
| kokyu |
légzésellenõrzés, légzésritmus |
| kosa-dachi |
kereszt állás |
| koshi (chusoku) |
a talp ujjak alatti párna |
| ko~ |
kisujj |
| kuatsu / kappon |
lapán segítségnyújtási, élesztési eljárás |
| kumite |
küzdelem |
| kun |
eskü, fogalom, jelmondat |
| Kung Fu |
a kínai harcmûvészet összefoglaló neve (japánul: kempo) |
| kusuri~ |
gyûrûsujj |
| Kyokushinkai |
erõ centrikus karate stílus, megalkotója Masutatsu Oyama |
| kyu |
1. osztály fokozat 2. tanulófokozat 3. fiú 4. a kilences szám |
| Kyudo |
"az �?j Útja", íjászat harcmûvészete |
| Kyushu |
Japán déli fõszigete |
| M |
| maai / maha |
küzdõtávolság, az ellenféltõl való helyes távolság, ahonnan eredményesen lehet támadó vagy védekezõ akciót végrehajtani |
| mae |
elõre, elõl |
| mae-ashi |
elülsõ lábbal |
| mae-geri |
elõre történõ rúgás |
| mae-ni |
elõre irányuló |
| mae-te |
mozdulatlan vállal végrehajtott elülsõkezes gyors ütés |
| makiwara |
ütõfa, hagyományos karate erõsítõ és pontosító edzõeszköz |
| Matsumura Sokon |
okinawai karate mester, Sakugawa tanítványa, Itosu mester tanítója |
| mawashi-geri |
köríves rúgás |
| mawashi-zuki |
köríves ütés |
| Meikyo |
mesterkata |
| migi |
jobb oldali |
| mikatsuki-geri |
"félhold" rúgás |
| Miyagi Chojun |
nagymester, a Goju-ryu karate stílus megalkotója |
| mokuso |
szellemi összpontosítás, meditatív pihenés |
| moro-te |
kettõs kéz, kétkezes |
| moro-te-uke |
kétkezes, erõsített védés |
| moro-te-zuki |
kettõ kézzel egyszerre ütés |
| mu |
zen-filozófiai" fogalom, a "nem cselekvés", szándéktalanság, a "satori" elérésének feltétele |
| mushin |
"közömbösség", a tudat üressége, zen-filozófiai fogalom |
| mushubi-dachi |
"V" állás vagy tisztelgõ állás |
| N |
| nagashi |
söprõ, elvezetõ |
| nagashi- uke |
csúsztató, elvezetõ védés |
| nagashi-zuki |
csúsztatótt ütés, amely védésben folytatódik |
| naginata |
japán "alabárd", lándzsa-kard, melyet fõként a nõi szamurájok használtak. A mai naginata-do harcmûvészet alapfegyvere |
| nai wan |
belsõ felület |
| naka~ |
középsõujj |
| Nakyama Masatoshi |
nagymester (9 dan) JKA volt fõinstruktora (1913-1987), funakoshi mester elsõ tanítványa, majd munkatársa, illetve szakmai utód lett. Az õ érdeme a karate elterjesztése a világon, valamint a nemzetközi instruktorképzõ hálózat létrehozása |
| nami gaeshi |
befelé védés lábbal |
| naore |
felállás, yoi-dachiba, kiinduló helyzet, meghajlás |
| Natte! |
Pihenj!, Lazíts! |
| neko |
macska |
| neko-ashi-dachi |
macskaláb állás |
| ni |
1. a kettes szám 2. valaminek az irányába, felé |
| nidan |
kétszeres |
| Nihon / Nippon |
Japán |
| Nijushiho |
mesterkata, "24 lépés" |
| ninja |
bérgyilkos a feudális Japánban, jelentése:"titokban maradni" |
| Nishiyama Hidetaka |
nagymester (9dan), JKA kiemelkedõ alakja, funakoshi mester tanítványa, jelenleg Los Angelesben él az ITKF (Internacional Tradicional Karate Federation) világszervezet létrehozója, és jelenlegi vezetõje |
| no |
1. birtokos eset, ...nak a valamije, 2. japán színházi zenés mûfaj |
| nogare |
teljes légzés |
| nukite |
ujjhegy (szúró ütõfelület) |
| nunchaku |
õsi népi fegyver cséphadaróból |
| O |
| obi |
öv |
| oi-zuki |
elülsõ oldali ütés lépésben |
| Okinawa |
Japán fennhatósága alatt lévõ Ryu-Kyu szigetcsoport legnagyobb szigete, a Karate bölcsõje |
| okuri-ashi |
lábzárással történõ váltott lábas csúsztatott lépés |
| origami |
japán papírhajtogatás mûvészete |
| osae-uke |
lenyomó, leszorító védés |
| Oss! |
1. Értettem! 2. az üdvözlés szava a karatéban |
| otoshi |
ejtés, sújtás lefelé |
| Otsuka Hironori |
nagymester, a Wado-ryu karate stílus megalkotója |
| Oyama Masutatsu |
nagymester 810 dan) Kyokushinkai stílus megalkotója, funakoshi mester tanítványa |
| oya~ |
hüvelykujj |
| R |
| randori |
laza gyakorló küzdelem (Judo) |
| Rei! |
Üdvözlés! |
| ren |
kapcsolódó, többszörös |
| ren-geri |
kettõs, rúgás váltás |
| ren-zuki |
kettõs, ütés váltás |
| renoji-dachi |
"L" állás |
| renraku-waza |
kombinációs technika |
| Ritsu Rei! |
�?lló üdvözlés! |
| roku |
a 6-os szám |
| ryu |
stílus, iskola, módszer |
| S |
| sabaki |
kitérés |
| Sagaru! |
Hátrafelé (haladj)! |
| sai |
õsi japán kézifegyver (vívóvilla) |
| saigo |
utolsó |
| samurai |
japán harcos, lovag a feudalizmus korában |
| san |
1. a 3-as szám 2. "Úr", "Hölgy" (név után) |
| sanbon / sambon |
háromszori |
| sanbon-kumite |
háromlépéses kötött, gyakorló küzdelem |
| Sanchin |
mesterkata |
| sanchin-dachi |
"óraüveg" állás, légzõ állás |
| satori |
hirtelen megvilágosodás, az "üresség" állapotának elérése, a végsõ tudás. Zen filozófiai mozgalom |
| Sayonara! |
Viszont látásra! |
| seiken |
mutató és középsõ ujj alapizülete (ütõfelület) |
| Seipai |
mesterkata |
| seiryuto (tate-shuto) |
függõleges kézél (ütõ- és védõfelület) |
| seiza |
japán ülésmód, térdelés |
| sempai |
randógidõs edzésvezetõ |
| sensei |
tanár (3. dan-tól) |
| seppuku |
rituális öngyilkosság (hasfelmetszés, "hara-kiri") |
| shanbon-zuki |
egy lépésben történõ, három ütés váltott kézzel (jodan, chudan, chudan) |
| Shaolin |
kínai kolostor, az antik Kung-Fu bölcsõje |
| shi |
1. a 4-es szám 2. kevés, kissé 3. harcos, lovag |
| shi-ho-geri |
négy irányba, azonos lábbal végrehajtott rúgás |
| shiatsu |
kínai eredetû japán masszázs |
| shichi |
a 7-es szám |
| shihan |
tanár, nagymester (7. dantól) |
| shiho |
1. négyszög 2. mind a négy irányban |
| shiho / shiko-dachi |
"négyszög" állás |
| Shikoku |
Japán déli fõszigete |
| shin |
jelentése: szív ,igazság, " a szellem és akarat egysége" |
| shinai |
bambusz gyakorlókard (kendo) |
| Shinden |
szentély |
| shinken shobu |
"küzdelem a halálig" |
| Shinto |
"Istenek Útja", japán államvallás |
| Shito-ryu |
karate stílus |
| shizen-tai |
kiindulóhelyzet, alapállás: (musubi-, heisoku-, hachinoji-, teiji-, renoji) |
| shochin-dachi (fudo-dachi) |
szilár, "rendíthetetlen" állás |
| shomen |
1. elõre irányuló 2. oltár |
| Shomen-ni Rei |
Oltár felé üdvözlés. Köszönés: "Egy irányba haladunk" |
| Shoto |
"Hajladozó Fenyõ" (kínai) Funakoshi mester költõi állneve |
| Shoto-kai |
Funakoshi mester tanítását követõ ortodox iskola |
| Shoto-kan |
a legnygyobb karate stílus, amely az egész világon elterjedt , kölönbözõ világszervezetekkel rendelkezik. (JKA, IAKF, ITKF, SKI, AJKA, Fudokan, stb.) |
| shu |
kéz (kínai) |
| shu wan |
elsõ felület (tenyér felöli) |
| shumotsu-undo |
edzés végi levezetés (testi és lelki) |
| shuto |
külsõ kézél (ütõfelület) |
| shuto-uchi |
csapás kéz éllel |
| shutouke |
védés kéz éllel |
| SKI |
Shotokan Karate International Kanazawa sensei által vezetett Shotokan világszövetség |
| Sochin |
mesterkata |
| sokumen |
oldalra |
| sokutei |
a láb talpa |
| sokuto |
a láb külsõ éle |
| soto |
külsõ |
| soto-ude-uke |
külsõ alkaros védés |
| suigetsu |
gyomorszáji idegfonat, testközépen lévõ életpont |
| sukui-uke |
merítõ, elvezetõ védés |
| Sumo |
tradícionális japán birkózás |
| sun dome |
kontroll távolság, a sérülésveszélybõl asósóan a technika végpontja és a célpont közötti minimális térköz (1-2cm) |
| sune |
sípcsont |
| suri-ashi |
csusszanás lábbal |
| sutemi |
esés, vetõdés |
| T |
| tachi |
hosszú japán kard |
| tachi / dachi |
állás |
| Tachikata |
"mindig szilárdan állni " elve (de a gyors mozgás lehetõsége adott) |
| Tae-kwon-do |
koreai harcmûvészet, megalkotója Choi Hong Hi |
| Tai-Chi-Chuan |
õsi kínai harcmûvészet |
| tai-sabaki |
oldalirányú elmozdulás, köríves testkitérés |
| Tai-so-Nippon |
japán stílusú gimnasztika |
| Taikyoku |
tanulókaták (sodan, nidan, sandan), "testerõ fejlesztõ" |
| tameshiwari |
töréstechnikai erõfelmérés |
| tanden |
alhas, köldök, súlypont |
| tanto |
tõr, rövid kard |
| Tao |
"Út az Énhez" filozófiai irányzat, (taoizmus) alapította Lao Ce |
| tatami |
1. hagyományos japán szõnyeg 2. Judo edzésen használt szõnyeg |
| tate |
függõleges |
| Tate! |
Felállni! |
| tate-shuto (seiryuto) |
függõleges kézél (ütõ- és védõfelület) |
| tate-zuki |
ütés függõleges ököltartással |
| te |
kéz |
| teiji-dachi |
"T" állás |
| teisho |
tenyérpárna (ütõ- és védõfelület) |
| Tekki |
mesterkata, "Vaslovas" |
| ten |
égbolt |
| Tenno |
1. "Égi", "Mennyei", a japán császárok neve 2. tanulókata (alapkata) |
| tetsui (kentsui) |
"kalaácsököl" (ütõfelület) |
| tobi |
ugró, repülõ |
| tobi-geri |
rúgás felugrásban |
| tokonoma |
házi szentély, oltár a japán lakásban |
| tokui |
kedvenc, kiválaztott |
| tokui-waza |
kedvenc technikák |
| tonfa |
õsi japán népi fegyver |
| tori |
támadó, támadás |
| torii |
fa vagy kõ kapu a shinto szentély elõtt |
| tsukami |
fogás, szorítás |
| tsukami-uke |
"megragadó" védés |
| tsuki |
1. hold 2. ütés 3. hónap |
| tsuru |
daru |
| tsuru-ashi-dachi |
daru láb állás |
| U |
| uchi |
1. belsõ, befelé 2. csapás |
| uchi-hachinoji-dachi |
befelé fordított, vállszélességû, készenléti , "nyolcszög" állás |
| uchi-mawashi-geri |
köríves rúgás a blesõ oldalról |
| ude |
alkar |
| uke |
védés |
| ukemi-waza |
eséstechnika |
| undo |
edzés elõtti ráhangolódás, bemelegítés (testi, lelki) |
| Unsu |
mesterkata |
| ura |
hátsó, fordított |
| ura no kata |
fordított kata |
| ura-ken |
ökölhát csapás |
| ura-zuki |
ütés alulró felfelé, függõleges "horog" ütés |
| ushiro |
hátra, hátul |
| Uyeshiba Morihei |
nagymester, az Aikido megalkotója |
| W |
| wa |
1. körkörös 2. harmónia, összhang |
| Wado-kai |
a Wado-ryu elõdje, õse |
| Wado-ryu |
"a Béke Úja", karate stílus megalkotója Hironori Otsuka |
| wakizashi |
rövid kard, a szamurájok második fegyvere |
| Wankan |
mesterkata |
| wanto / shubo |
alkar |
| waza |
1. technika, jártasság 2. mûvészet, metódus |
| WUKO |
World Union of Karate Organization (Karate-do Szervezetek Világszövetsége), 1970-ben alakult |
| Y |
| yabusame |
1. hagyományos japán asszimetrikus íj 2. vágtató lóról gyakorolt íjászat |
| yakusoku-kumite |
elõre meghatározott feladatokból álló gyakorló küzdelem |
| yakuza |
bandita, japán "maffiózó" |
| yama |
hegy, hegység |
| yama-zuki |
"hegy ütés", kettõs ökölütés |
| Yame! |
�?llj! |
| yang |
"Napsugár", a férfiasság, az aktivitás filozófiai fogalma |
| yari |
hosszúnyelû bambuszlándzsa |
| yin |
"Holdsugár", a nõiesség, a passzivitás filozófiai fogalma |
| Yin és Yang |
a Világmindenség poéaritásának értelmezése a taoista filozófiában |
| yoga (jóga) |
(szanszkrít) indiai, vallási, filozófiai, tanítás, életforma, testi és szellemi gyakorlatok |
| Yoi! |
Felkészülni!, Figyelem! |
| yoi-dachi |
készenléti alapállás |
| yoko |
oldalra, oldalsó |
| yoko-geri |
rúgás oldalirányba |
| yoko-kamae |
oldalsó készenléti kéztartás |
| yoko-keage |
felcsapódó rúgás |
| yoko-kekomi |
beszúró rúgás |
| yoko-uchi |
csapás oldalra |
| yonhon |
négyes, négyszer |
| yonhon-nukite |
négyujjas szúrás, döfés |
| yori-ashi |
csusszanás két lábbal egyszerre, közben a test megtartja helyzetét |
| yoten |
kiemelt, hangsúlyozott |
| yubi |
ujj |
| yudansha |
a fekete öv viselõje, dan fokozat birtokosa, "felnõtt" |
| yukuri |
lassan |
| Z |
| za |
ülés |
| Za-Rei! |
Üdvözlés ülve! |
| zanshin |
1. éber, nyugodt készenléti állapot, csendes medictáció 2. teljesség 3. tökéletes befejezés" a katában 4. koncentrált testi és szellemi állapot a küzdelemben, ami azt jelenti, hogy az ellenfelet, fizikai és szellemi vonatkozásban egy |
| Zazen |
meditációs ülés, Zen-meditáció |
| Zen |
kínai Chan, a buddhizmusból eredõ valláásfilozófiai irányzat, a meditáción és a "kiüresedés" elvén alapul, a budo mûvészetek filozófiai alapja |
| zenkutsu-dachi |
elülsõ súlypontú állás |
